Leszünk mi még nagyváros is . . . 

  A Pannon GSM székház Égett-völgybe településével, mint azt már többen, többször megírtuk, kb. évi két milliárddal emelkedik városunk bevétele 2009-től. Lesz helye. A bölcsődénk az összeomlás szélén, az óvodai férőhelyek évek óta 100-130 fős hiánnyal küzdenek, 2010-re 30%-kal nő iskoláskorú gyerekeink száma. A tervek, s az ehhez tartozó döntések megszülettek a humán infrastruktúra növelésére, korszerűsítésére. Lehet, hogy okos döntésekkel és beruházásokkal 4-5 év múlva utolérhetjük magunkat. Hacsak…
  Hacsak a képviselő-testület nem segít be indokolatlan területátminősítésekkel újabb üdülő-, lakóövezetek létrahozásába, amelyeken újabb lakóparkok épülhetnek. Turai István és az őt támogató többség beiktatásuk után elég hamar oda nyilatkozott, hogy a „fejlődésnek nem lehet ellenállni”, értsenek bármit is ez alatt.
  Valamikor, feltehetősen a kártalanítások környékén egy veresegyházi úr, Takács Ferenc megvásárolt hét földdarabot a Ráczugban, közel az M0-ás M1-es csomópontjához, Biatorbágy határán. A terület tekintélyes birtok, összesen 140 ha, s mostanra a tulajdonos elérkezettnek látja az időt, hogy kezdjen valamit a jelenleg mezőgazdasági terület besorolású birtokkal. Első lépésként kéri az önkormányzatot, minősítse át a területet gazdasági-kereskedelmi területté. Rendbe is lenne ez, ha a képviselők nem a testületi ülés napján látnák először a kérelmet. Igaz, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB) egy rendkívüli ülésre összerántva „elvi egyetértését” adta a tárgyalások megkezdéséhez. Gyarmati Mihály a testületi ülésen is ehhez ragaszkodott: előbb vizsgálják meg a kérést, aztán döntsenek. Logikus, fordítva csak a bolond ember csinálja, hogy előbb dönt, aztán megvizsgálja, miről is van szó valójában. A vita során még Győrfi képviselő is vizionálja a már jól ismert forgatókönyvet, amelynek a végére kinő egy 140 lakóházas telep a mezőből. Ifj. Elek Sándor is túl konkrétnak ítéli meg a hirtelen döntést. Gáldi György tiltakozik a teljesen indokolatlan azonnali átminősítés ellen, és névszerinti szavazást kér. Törökbálint természeti környezetének alapvető megváltoztatását jelentené számára az átminősítéshez való hozzájárulás, az ebben ügyeskedő képviselőtársai támogatási szándékát úgy minősíti, mint amit „nem lehet félreérteni”.

  Turai polgármester az átsorolást azzal védené, hogy ezekhez mindig társult közcélú felajánlás. Hát azt nem tudom, hiszen a Tópark szabályozási terve sem hozott a településnek ellentételezést, a magán zsebekbe vándorló pénzek meg a városi legendák része. Csuka alpolgármester is nagyon akarja ezt a dolgot, mint mondja: fel kell készülni a helyzetre, meg kell vizsgálni, de azért hozzanak most egy elvi döntést.
  Hajdu alpolgármester ekkor érezheti, nagyon rezeg a léc, a Fidesz frakció megosztott a véleményformálásában, s ezért 10 perc szünetet kér. Valaki megjegyzi a teremben, amikor a Fidesz frakció kifelé igyekszik egy kis „egyeztetésre”. – „Most beszélik meg, ki mennyit kap az igenért.” - Tíz perc elteltével név szerint szembesülhetünk, mi fontosabb, a közérdek, vagy a pártfegyelem. Turai, Hajdu, Csuka polgár- illetve alpolgármesterek, Palkóné Szabó Gabi, Győrfi László, Elek Sándor, Rothauszkiné, Hámoriné és Géczi Krisztián megszavazzák a volt mezőgazdasági terület kereskedelmi-gazdasági területté átsorolását. Elek Sándor és Györfi urakat valami nyomós érvvel megnyugtathatták a szünetben, hogy kételyeik ellenére végül igent mondtak, Gyarmati Mihály ugyan tartózkodott, de gyakorta hangoztatott elveit ismerve tisztességesebb lett volna neki is nemet mondani. Sokszor szokott hivatkozni a 2001-es területfelélő, település ellenes átminősítéseire. Azt hiszem, ezt a jogát egyszer s mindenkorra eljátszotta, mert számomra a VFKB elnökének a tartózkodása egyenlő az elvtelenséggel, amikor maga is elősegített olyan folyamatokat, amiket szakemberként elítél.
  A többiekről nem mondanék semmit, hiszen – kis aktualizálással – „az első immorális lépés a legnagyobb, a többit később megszokod…”

Tóthem