-róna:

Hajrá, Újra itt a falu disznaja

Fontos közérdekű elfoglaltságom miatt nem vehettem részt a jeles eseményen, de látom, hallom, visszatért hozzánk a Falu Disznaja, sőt disznai. Ha nem is épp úgy, ahogy Szalczinger Jóska szerette volna, aki felindultan panaszolta, hogy ő a copy right-ot azzal adta át Turainak, hogy ez az esemény az Egyesületek Napja legyen. Hát most nem az lett! Kampánycélra elorozták.
Turai István kegyúri gesztust lett a választók felé, hogy egy szelet sült tarjáért, a fagyban gyorson dermedő kolbászért megvett hűbéresei szavazzanak majd rá, és a politikai kavarásban sokat próbált csapatára. Jelen is volt persze vezénylésre, vagy önként a teljes jelölt-válogatott, köztük az oszlatási és választási hadműveletek elnöke, Csuka Attila, aki anno, az általa jegyzett időszakos kiadványban, a Törökbálinti Magazin 2001. januári számában: ezeket a gondolatébresztő, ma is aktuális sorokat írta:
„Napjaink törökbálinti rituális állatölői (értsd Turai és kegyencei!) vajon mely okból áldoznak malacot? ...

Szükség sem fenyeget. Bélből, vérből, májból mit jövendöltek maguknak, azt csak ők tudják. … Ezért átsüt az áldozaton az öncélúság és tehetetlenség pótcselekvése.” Ebben feltétlenül egyetértek Csuka elnök úrral! Azt már nehezebb követni, hogy akkor most meg …? Nocsak! Akkor most ki osztogat, Mikszáth tollára kívánkozóan kolbászkákat, karajkákat a reménybeli törökbálinti szavazóknak?
A hálás résztvevők, akik mintha kevesebben lettek volna, mint annak idején a jó öreg kultúrban, dideregve, de jóízűen fogyasztottak a pálinkára és forralt borra a Scheiblinger porta terebélyes udvarán.
Hogy aztán ez voksokban realizálódik-e, azt csak január 20-a után mérheti le az ex-polgármester, akinek ajánljuk: ha netán győzne, az első testületi ülésen –közvetlenül az eskütétel után - terjessze elő igényét a jus primae noctis-ra (Ez az első éjszaka joga. A díszpolgárság, a falu disznaja, és a város kulcsa már megvan) is. Ez utóbbit talán Csuka Attilával felváltva gyakorolhatná. Csak így lehet teljes a Regnum T.balintum.