SzA – TE:

Nem áll az alku ...

A dolgok a Köztársaság téren a mostanában megszokott mederben folytatódtak: a lakossági fórum összehívását kezdeményező környékbeliekből néhányan pénteken kaptak egy-egy ajánlott levelet, amelyben hétfőre tervbemutatóra hívták őket. E roppant „figyelmes” előkészítés ellenére november 24-én mintegy 30-35-en jöttek össze a Bálint Márton Iskolában. Itt kiderült, a polgármester egy sajátos alku keretében elérte, hogy az eredetileg tervezett épület 77 cm-rel alacsonyabb legyen, és az önkormányzat az általa megvásárolt telekért hat lakást kapjon a beruházótól, ami persze a jelenlévőket nem csendesítette le. A lakosság nem akarja a tervek szerinti házat az ABC helyére, és emiatt a dolog immár többesélyes.

Mivel a kért lakossági fórum helyett a polgármesteri hivatal tervbemutatóra hívta meg – méghozzá rövid úton – a környékbeli lakosok egy részét, így a művelet az érintettek szórólapozásával indult és megint csak oltári disznóság-szag terjengett a levegőben. Nem nagyon értjük, hogy a hivatal miért hergeli a tér lakosságát, de az biztos, hogy ennél pocsékabbul az újabb egyeztetést nem nagyon lehetett volna előkészíteni.
Félő volt ugyanis, hogy a „tervbemutató” (mint a neve is mutatja) a tervekről, illetve azok népszerűsítéséről szól majd - a helyzet általánosabb áttekintése helyett – és akkor vélhetően botrányba is fullad. A fő kérdés itt ugyanis a „Hogy kerül a csizma az asztalra?” volt, vagyis hogy miért szeretne az önkormányzat egy nagyjából ugyanolyan építményt az ABC helyére, mint amilyentől a változtatási tilalom elrendelésével megóvni igyekezett a lakosságot. Éppen ezért a tervező jól tette, hogy rövidre szabta a bevezetőként feltálalt rajzos expozéját, mert jelenlévők mindenekelőtt Turai István magyarázatára voltak kíváncsiak.
A polgármester összefoglalójából azután kiderült, hogy az önkormányzat voltaképpen igyekezett megmenteni a helyzetet. 2001-ben, a településszerkezeti terv elfogadásakor ugyanis amolyan lokális központként számoltak a Köztársaság térrel, ezért az ABC területére 9 méteres építménymagasságot, 35%-os beépíthetőséget és 1,3-es szintbeépítést (vegyes építési övezet) tettek lehetővé. 2007 végén az ABC tulajdonosa és a beruházó cég azzal jelentkezett, hogy a terület besorolás engedte paraméterek alapján 24 lakásos épületet, földszintjén 5 üzlettel építenének a telekre. Ezt követően a terveket megismerő telekszomszédok beadványt készítettek, amelyben azt kérték, hogy mivel szerintük a 2001-ben elfogadott övezeti besorolás jogsértő, a képviselő-testület az azt megelőző állapotot állítsa vissza az ABC területére, azaz a családi házas lakóövezetet. A terveket 2007 decemberében a tervtanács is megtárgyalta és azokat a környék viszonyaihoz képest túlméretezettnek ítélte. A képviselő-testület, hogy időt nyerjen, 2008. februárjában változtatási tilalmat rendelt el az ingatlanra. Rövidesen azonban kiderült – így a polgármester -, hogy a változtatási tilalom fenntartásának nincsenek meg a jogi feltételei, ezért az építési engedély esetleges beadását megelőzően lépni kellett. Ez a lépés abban merült ki, hogy az önkormányzat a területet egy háromoldalú szerződés keretében megvette, de garantálta az építést a beruházó cégnek valamivel kedvezőbb feltételekkel. A képviselő-testület a változtatási tilalmat megszüntette. E megoldás pozitívuma, hogy az épület kisebb lesz, az építménymagasság 8 méter, a szintbeépítés 1,05, illetve az önkormányzat kap 6 lakást a 24-ből. Konklúzió: mindenki jól járt, mert a környék a lehetségesnél kisebb monstrumot kap az arcába, az önkormányzatnak lesz hol letelepítenie a tanárokat, rendőröket és más közszférabelieket, mi kell még?!
Mindez remekül hangzott, ám a környékbeliek - nem éppen a saját hibájukból - februárban ott ragadnak le, hogy a képviselő-testület éppen az ilyen típusú beépítés megakadályozására rendelt el változtatási tilalmat. A továbbiakról nekik már senki egy szót sem szólt.
Ezért hiába tudták meg, hogy mi minden történt állítólag az érdekükben, nem voltak maradéktalanul boldogok. Hozzá kell tenni, hogy a háromoldalú szerződés, illetve a megkötéséhez vezető út ismerete nélkül lehetetlen tisztán látni az ügyben.

Így például nagyban csorbítja a hivatalos tantörténet hitelét, hogy abban mind a korábbi tulajdonos, mind a beruházó - a polgármesteri ismertetés szerint - a teljesen eszköztelen önkormányzat két szép szeméért, a saját érdekei ellen cselekedett. Nem értjük tehát, hogy miért nem boltolták le a dolgot egymás között, miért vették bele a buliba az abból hat lakást magának simán kihúzó önkormányzatot.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a kézben tartott szálakat tekintve az önkormányzat mancsa sem volt teljesen üres. A vezetés azonban a „vegyetek kicsit vissza és adjatok pár lakást!” stratégiáját választotta ahelyett, hogy egyértelművé tette volna: „srácok, ez rossz ötlet, mi itt egy települési kisközpontot akartunk, a garzontorony helyett nyomjuk ebbe az irányba a dolgokat!”
A polgármester számítása valójában azért nem vált be, mert a környék lakossága és különösen a közvetlen szomszédok nagyon nem akarnak egy huszonnégy lakásos, mélygarázsos, öt üzletes komplexumot az ABC helyére, és hogy miért nem, az alighanem érthető. A beruházó engedménye számukra szép gesztus, de az égvilágon semmit sem jelent. A megszólalók egyértelművé tették, hogy nincsenek kibékülve az épület tervével, a szomszédok a megvalósítást – jogszerű keretek között - ott fogják akadályozni, ahol csak tudják.
Turai Istvánt ez láthatóan nem lepte meg, már elöljáróban felhívta a beruházó cég képviselőinek figyelmét arra, hogy a „tervbemutató” tapasztalatai alapján nekik is célszerű mérlegelniük, hogy a lakossági ellenállással mit vásárolnak be. Az elbizonytalanítás érdekében persze a fórum is megtette a magáét, amely végül gyakorlatilag egyhangú szavazással felkérte a polgármestert arra, hogy az építési engedélyeztetéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást ne adja meg, hanem csereingatlan biztosításával vagy más módon az önkormányzat érje el, hogy tervek ne a kérdéses telken valósuljanak meg.
Ezt követően persze még sok minden történhet. A labda mindenekelőtt a beruházó térfelén pattog. Kérdés, hogy a csereingatlan biztosítása nemcsak elméleti lehetőség-e, illetve a tervek meghiúsulása esetén milyen összegű kártérítési igénnyel állnak elő.
A rendezvény alapján a helyzet annyiban változott, hogy a polgármester és a testületi többség jelen lévő három tagja fenntartásokkal ugyan, de alapjában véve elismerték a lakossági igények jogosságát, ezért könnyen elképzelhető, hogy a kész átverés helyett új program lesz műsoron. A beruházónak arra a kérdésére, hogy „Áll az alku?” az lehet a válasz, hogy: „Nem!”.