-sziráki:

Szépen, lassan kezdek lokálpatrióta lenni…

Süveges Péter 19 éves, első éves főiskolás, vállalkozásfejlesztés tanul, tíz éve él Törökbálinton. Létrehozta és messze nem ifista szinten működteti a helyi labdarúgó csapat honlapját, ezzel a dolog sportvonatkozásán túl az internethasználathoz is jó néhány embernek kedvet csinált. Valós közéleti teljesítmény áll mögötte, örülünk, hogy beválasztották a nemrégiben megalakult ifjúsági önkormányzatba, erről kérdeztük.

- Kitől hallottál az ifjúsági önkormányzatról?
- Fűrész János keresett meg azzal, hogy lesz ez az ifjúsági önkormányzat. Beszélt Pilis Péterrel, a TTC elnökével, hogy a sportegyesület részéről kit látnának ott szívesen és úgy döntöttek, hogy én lennék erre a legalkalmasabb.
- Vagyis te a TTC-t képviseled?
- A TTC-t és a sportot. Úgy vettem észre, amikor a többiekkel beszélgettem, hogy mindenki valamilyen terület képviselője, nemcsak saját magáért van ott.
- Tényleg, mennyire ismered a többieket?
- Egyetlen fiút, a Strasszer Gyurit ismertem. Egy-két név még ismerős volt, de az arcok nem. Sikerült az ülés előtt még egy sráccal megbarátkoznom.
- Mik az elképzeléseid, amelyeket szeretnél megvalósítani?
- Mindenképpen szeretném, hogy javuljanak a sportolási lehetőségek, kezdve például a grundok rendbetételével. Arra gondolok, hogy műfüves borításra lenne szükség, mert a mostani füves pályák gyorsan tönkremennek, gyakorlatilag többe kerül a karbantartásuk, mint a műfű. Az Alsóerdősor utcában a fenti salakpályát is jó lenne műfüvessé átalakítani, de már magában az is gond, hogy a nagy esőzések után lefolyik a salak egészen az utcáig. Illetve Törökbálinton kevés a bicikliút, a főúton, a Bajcsyn egyáltalán nincs, pedig az elég széles, oda lehetne építeni. Ilyen dolgokban gondolkodom.

- Már csak a tanulmányaid okán is rá kell kérdeznem, hogy miként vélekedsz a finanszírozási oldalról. Lesz ebbe nektek beleszólásotok?
- Ha őszinte akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Mi el fogjuk mondani az ötleteinket, javaslatainkat, a testület meg dönt arról, hogy mit vesz ezek közül figyelembe.
- Vagyis ti egy tanácsadó testület vagytok a képviselő-testület mellett?
- Igen, pontosan.
- Hogy történt a kiválasztásotok?
- Annyit tudok, hogy 25-en voltunk, amiből 15-en kerültünk be a testület titkos szavazásának eredményeként.
- Volt valamilyen pályázat, vagy megnéztek benneteket?
- Ez úgy nézett ki, hogy valakinek – akár szervezetnek, akár magánszemélynek – ajánlania kellett. Annyi volt a feltétel, hogy be kellett adni egy önéletrajzot és rövid ötleteket arról, hogy mit kívánunk megvalósítani. A testület ez alapján döntött, személyes meghallgatás nem volt.
- Mennyire figyeled a közéletet, például a helyit?
- Szerintem a törökbálinti fiatalok között ebből a szempontból kivételes vagyok, mert a tapasztalatom azt mutatja, hogy mások nem nagyon figyelik. Én olvasom a törökbálinti újságokat, figyelem a híreket és ezekből próbálom összerakni az olykor ködös képet.
- Vagyis nagyjából képben vagy?
- Ezt lehet mondani.
- Közhelyes kérdés: milyen ma Törökbálinton fiatalnak lenni? Egyáltalán itt vagytok a szabadidőtökben, vagy inkább Pesten?
- Milyen fiatalnak lenni? Szerintem mindenki úgy érzi magát, ahogy megalkotja a maga körülményeit. Én itt focizok, ezáltal ebből a közegből viszonylag sok embert ismerek. Csinálok egy honlapot, onnan is sok az ismerős. Persze Törökbálinton is vannak különböző társaságok, amelyek nem ismerik vagy kedvelik egymást. Én az időm egyre nagyobb részét töltöm itt, gyakornokként dolgozom a CIB Bankban, a barátaim is egyre jobban ide redukálódnak, egyre több itteni emberrel van kapcsolatom. Úgyhogy szépen, lassan kezdek lokálpatrióta lenni…