Tóth Emese

Bizottsági jegyzetek

Nem kedvezett lapunknak, hogy a testületi ülések a hónap végéről az elejére kerültek, mert így egy hónap késéssel értesülhetnek Olvasóink a testületi döntésekről. A testületi ülést megelőző bizottsági, előkészítő munkáról viszont be tudok számolni, a nagy viták amúgy is itt zajlanak.

   Az augusztusi jegyzetem legfajsúlyosabb eleme ezúttal a testület 2008. januári újra választása után érhetetlen sietséggel elkapkodott gazdasági terv (lánykori nevén ciklusprogram) felülvizsgálata lesz, amely a 2010-ig terjedő időszak teendőit, az ehhez rendelt forrásokat, tehát a tervezett bevételek és a kiadások összhangját prognosztizálja. Gáldi György nem véletlenül bírálta a ciklusprogram idő előtti, kiérleletlen koherenciájú áterőltetését a testületi többség által, hiszen fél év sem kellett ahhoz, hogy újra elő kelljen venni.
   Turai István polgármester viszont biztos nem nyaralással töltötte a nyári szünetet, mert összetettségében, és merészségében egy igazán nagyvonalú elképzelést tett a bizottságok asztalára. Egy hatoldalas Excel-táblázatban összefoglalta a 2010-ig elképzelt gazdasági tervet, ami valljuk be, több ponton is eltér az elkapkodott ciklusprogramtól, ha ezt a polgármester nem is ismerte be.
   Nincs könnyű dolga a jegyzetírónak, amikor ezt a valóban értékes anyagot a hétköznapi nyelvre, és a nem szakember szintjére le akarja fordítani. Turai polgármesternek már arra nem jutott ideje, hogy a számokat magyarázó szavakba öntse, ezért maga is elismerte, nem vár ebben döntést a szeptemberi ülésre, tekintsék a bizottságok első olvasatnak. Azt viszont már a szeptemberi ülésre határozattá érlelné, mennyi bankhitelt vegyünk fel 2009-ben, hiszen ezt is csak egy közbeszerzési eljárás keretében lehet megtenni, ami a tapasztalatok szerint négy hónapba telik. Látok némi ellentmondást abban, hogy ha a gazdasági programban szeptemberben még nem születik döntés, hogyan lehet ennek egyik – nem lényegtelen – eleméről ezt megelőzően dönteni.
   Hosszú töprengés után úgy döntöttem, csak a főbb adatait, és elemeit számszerűsíteném a bonyolult táblázatnak, hogy Olvasóink a nagyságrendet, és a terv Törökbálinton soha eddig nem tapasztalt fejlesztés-beruházási méreteit érzékelhessék, de ne vesszenek el a számok útvesztőiben.
   Mindenekelőtt azt képzeljék el, ez olyan, mint egy költségvetési program, csak nem egy, hanem három évben (2008-2010) gondolkodik. (Egy átlagos családi háztartás is számba veszi az éves bevételeit, és a szokásos kiadásokat ahhoz, hogy eldöntse, példának okáért nyaralni menjen-e, vagy korszerűsítse a háza szigetelését!) Ebben a költségvetésben vannak többé-kevésbé előre látható elemek, és persze olyanok is, amelyeket csak valószínűsíteni lehet. Ez teszi meglehetősen ingoványossá azt az utat, amit kijelölünk magunknak, azaz, hogy elég hosszú-e az a takaró, ami alatt nyújtózkodunk. Több olyan fejlesztés megvalósításához adtunk be pályázatot, amikkel kapcsolatban még nincs döntés (a legvaskosabb a Településközpont rehabilitációja, új városháza építése címmel benyújtott pályázat). Örömmel írom viszont, hogy a hányatott sorsú hatcsoportos óvodára (Árpád utca) 250 millió vissza nem térítendő támogatást nyertünk.
   Na, mármost, ha összegeztük a várható bevételeket, és a szükséges (működési költség) és a megvalósítani kívánt fejlesztések (úthálózat, felújítások, új létesítmények, stb.) kiadásait, akkor nem nagyon meglepve, de azt tapasztaljuk, milliárdos nagyságrendű hiány keletkezik. Mivel az önkormányzat államilag működtetett szerencsejátékokkal nem próbálkozhat, marad a csodavárás, vagy a bankhitel felvétel.
   Maradjunk az utóbbinál! Ez lenne megvalósítandó terveinkhez a hiányzó bevételi forrás. Ugye azt saját, privát gyakorlatunkból is tudjuk, hogy a hitelnek van egy tőke visszafizetési része, meg egy kamatterhe, amellyel tervezett későbbi kiadásainknál majd számolni kell.
   Egy elemet nem említettem még, ez Turai polgármester elmés táblázatában a Vállalkozói tőke címszó alatt szerepel. Ennek egyik formája a PPP rendszerben történő beruházások költség forrásának vállalkozók általi megfinanszírozása.
(A Public-Private Partneship (rövidítve PPP) a magán- és a közszektor együttműködéséről van szó. A közfeladathoz ellátásához szükséges létesítmények, intézmények, eszközök tervezésébe, létrehozásába, fenntartásába, finanszírozásába és üzemeltetésébe – a megrendelővel kialakított komplex együttműködés keretében – bevonja a magánszektort. A végfelhasználó, esetünkben az önkormányzat, a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (15-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok az önkormányzatra szállnak át.)
   Kis egyszerűsítéssel ez is valamiféle hitelkonstrukció, de a törlesztési időszak lényegesen hosszabb, aminek persze jól meg is kérik az árát. Ugyanakkor a beruházás, és az üzemeltetés gondjától, utóbbitól egy meghatározott időre megkímélik – esetünkben – az önkormányzatot. A testület döntése alapján ilyen konstrukcióban épülne legnagyobb tervezett beruházásunk, a 2010-re megnyitni remélt Bálint Márton tagiskola és sportcentrum, amelynek várható költségét a polgármester 4,86 Mrd-ra prognosztizálta.
   Ha már az iskola komplexum várható költségét leírtam, vegyük sorba az un. Kiemelt projektekhez tartozó további hat elemet:
• Településközpont rehabilitációja, új városháza építése (2, 05 Mrd)
• Hatcsoportos Óvoda építése (Árpád utca) (707 millió)
• Négycsoportos óvoda és háromcsoportos bölcsőde megépítése a Köles-dűlőben (996,5 millió)
• Égett-völgyi (a Pannon GSM székházzal kapcsolatos fejlesztések) (787 millió)
• Bajcsy-Zsilinszky utca teljes felújítása négy körforgalmi csomóponttal (1,4 Mrd)
• Haranglábnál körforgalom és Bartók B. utcai csomópont megépítése (233millió)

   Hatalmas, Törökbálint költségvetésében eddig soha nem látott számok! A Kiemelt projektek becsült teljes költsége valamivel több, mint 11 Mrd. Bizony 2010-ig ez egy óriás falat! Mindez egy 28 Mrd-ra tervezett, 3 éves költségvetési főszámmal, és… itt jön az elgondolkozni való adat: a kiadás és a bevételi oldal egyenlege ugyanis 4 Mrd-os hitelfelvétellel oldható meg!
   Akkor most elmondanám, hogy a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (PGB) ülését Elek Sándor hiányában vezető Gáldi György alelnök gratulált a polgármester igen értékes előterjesztéséhez, másrészt az amúgy konzervatív szellemben tervezett költségek mellett ezt az arányú, erőltetett ütemű fejlesztési elképzelést a hatalmas hitelteherrel veszélyesnek mondta. Azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak alig marad mozgástere váratlan kiadások esetén. Hiányolta az elképzelés 2010-en túli hatásának bemutatását a későbbi költségvetésekre. Igaz, hogy a polgármester hatalmas munkát végzett, amikor átnézve a 2008-as évre meghozott határozatokat, és a ciklustervben megjelenített valamennyi döntést figyelembe véve elkészítette ezt a gazdasági programot, de jó lenne még egy-egy olyan verzió is, ami akkor következik be, ha a pályázataink egyáltalán nem, vagy a tervezettnél kevesebb EU-s pénzeket nyernek. Látni kellene, akkor hogyan csoportosíthatók át a most megismert számok. Gáldi alelnök az előbbi esetre utalva szeretne egy prioritási sorrendet is látni a kiemelt projekteknél.   A polgármester érveinek egyik fő eleme az volt, hogy az állam eladósodása elsősorban az önkormányzatok sorozatos eladósodása miatt van, ezért 2010-ben bármilyen színű kormány jön, annak első dolga lesz, hogy korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét, ezért kellene addig lépni (ez az érték jelenleg a bevételeinkre alapozott algoritmus szerint 1.9 Mrd). Azzal a számítási módszerrel sem értett egyet, amely alapján Gáldi György arra az eredményre jutott, hogy financiálisan kockázatos helyzetbe kerülhet az évek során az önkormányzat. A fejlesztési prioritásokat meg csak a pályázati pénzek ismeretében lehet eldönteni. A 2010. éven túl nem tervezett, mert az túlmutatna a cikluson, de valóban kell számolni az átnyúló hatásokkal. Ugyanakkor arról sem kell elfeledkezni, hogy 2010. után a Cora mögötti területen öt, és az FSD parkban felépülő újabb 2 beruházással jelentősen nő az iparűzési adó bevétele. Csuka Attila alpolgármester hozzáteszi, hogy 2011. év táján már a Tó-park projekt is „termőre” fordul. Csenger Zalán Zsolt jónak tartja a polgármester előre látását a várható hitelfelvételi szigorítások megelőzésére. Fűrész János is kivitelezhetőnek ítéli meg ezt a gazdasági programot, bár a 2010. utáni évek fenntartási és működtetési kiadási erősen megingathatják az önkormányzat talpon maradását. Dr. Albert Gábor örül, hogy a polgármester is csak első olvasatnak tekinti az eredetileg szeptemberi döntésre szánt anyagot, így van idejük a képviselőknek megemészteni és kiegészíteni azt. Dr. Győrfi László úgy ítéli meg, hogy olyan sok mindent megígértek a képviselők a választáskor, most nem szabad visszakozni. Palkóné szerint nagyon sok feladatot már évek óta görgetünk magunk előtt (pl. körforgalmi csomópontok), jó lenne végre a megvalósításukba belevágni.
   Végül Turai polgármester felkérte a képviselőket, hogy haladéktalanul adják be kiegészítéseiket a gazdasági programhoz, hogy legyen ideje összegyúrni egységes egésszé, és szöveges magyarázatokkal kiegészíteni az októberi döntéshez.
***
   Még egy nyúlfarknyi figyelmet kérnék egy másik témára, amelyet Gáldi képviselő önálló indítványként jegyzett, melynek tárgya: Koncepció Törökbálint mezőgazdasági termőterületének védelmére, további átminősítések befagyasztására.
Gondolom, a lapunkat rendszeresen olvasókat ez az előterjesztés nem lepi meg, hiszen a Fábián féle erdő üdülőterületi besorolása, és a nyáron kibontakozó tiltakozás a Rác-zugi (195) hektáros terület átminősítési kísérlete ellen, amely a mezőgazdasági, remek gyümölcsöket termő területből pillanatok alatt hatalmas betonrengeteget teremthet - azonnali védelemért kiált.
   Gáldi György azt szeretné a testülettel elfogadtatni és határozattal megerősíteni, hogy 2010-ig, azaz a következő választásokig az önkormányzat a mezőgazdasági területre telepszerű beépítésre alkalmas átsorolásokat ne alkalmazzon. Kivétel ez alól a folyamatban lévő szabályozási tervekben szereplő, és a jelenleg is üdülő illetve lakócélokat szolgáló volt zártkerti területek helyzete.
   Ennek egyébként egy magasabb rendű jogszabály, a 2005-ben elfogadott Budapesti Agglomerációs Területrendezési Terv (BART) is korlátot szab, amely a hatályba lépésekor érvényes helyi településszerkezeti tervben rögzített mezőgazdasági területek (ez nálunk 1100 hektár térmértékű) 5%-ának az átminősítését teszi lehetővé, ezt is zártkerti területeknél (pl. Pistályban). Ez az öt százalék nálunk 52 hektár, tehát ebbe elméletileg a Rác-zugi 195 hektáros bele sem férhetne, és akkor még a jogsértés nem is jött szóba. Gáldi képviselő az előterjesztéshez egy remek kigyűjtést kért a főépítész Nánay Évától, és mellékelte az előterjesztéshez. Ez a 2008.08.19-i felsorolását adja a törökbálinti mezőgazdasági státuszban lévő, vagy az érvényes szabályozási tervek alapján átminősítés alatt álló területeknek, továbbá azoknak a területeknek, amelyeknél testületi határozatok formájában megjelent az átminősítésre utaló szándék.
   Ez utóbbi csoportban – nem vagyunk meglepődve – benne van a 184/2008 (V. 29) testületi határozattal kinyilatkoztatott szándék a Rác-zug 195 hektárjának átminősítésére.
Na, ennek az előterjesztésnek a megszavazásával ezt is meg lehetne akadályozni, persze előbb a pillanatnyilag jogerős 184/2008 (V. 29) határozatot a testületnek vissza kellene vonnia.