Mi lesz az új óvodával?

Alkotás útja

Talán bizarr, de elöljáróban ellenpéldaként, és ráadásul jó példaként szót kell ejteni az új gördeszka-pályáról. Ez az GL-Outlet centrumban sokkal inkább a helyére kerül, mintha senki földjén építenék meg. Az is rendben van, hogy a minőségi kialakításhoz sikerült pénzt találni. A városszépítők gondoltak egyet, és meglehetősen bátran, de csak félig-meddig előkészítetten behozták ide ezt a trendi létesítményt, amely egy idő után gondot jelentett. Ám a kezdeményezés talán nemcsak a vakszerencse miatt nem hullik szét és nem válik veszélyes, használaton kívül betonteknővé. Az eredeti szándékoknak megfelelően valósul meg, és ez apró, szép eredmény.
Ha a kötelezőn, a „szűkös források hatékony felhasználásán” túl fantázia is szerepet játszik a városfejlesztésben, attól a város élhetőbb, mert fantáziadúsabb lesz.
Nagyobb léptékben rendszerint más a helyzet. Ma már kellemetlen erre gondolni, de annak idején ugyanez a szándék vezette az új óvoda terveinek zsűrizését is: A döntéshozók nem pusztán azt mérlegelték, hogy helye legyen hat óvodás csoportnyi gyereknek, hanem fogékonyak voltak a maga alkotásában kiteljesedő építész gondolkodásmódjára is, arra, hogy a létesítmény környezetbe illó, precízen kidolgozott legyen, alkalmazva az új technológiákat.
Ám ez utólag sajnos már soknak tűnt. Elkezdődött a visszaterveztetés, az egyszerűsítés. A sikertelen kivitelezői pályázatok nyomán annak a belátása, hogy álmodtunk egy nagyot, de a valóságban ennek a megvalósítására képtelenek vagyunk. Az új óvoda építése, több évi előkészítés után, ma sem kezdődött meg.
Sajnos a történtek jelenségértékűek. Töketlenkedés – mondja erre a helyi lakos, aki szeretné, ha felvennék a gyermekét valamelyik óvodába, ám az elutasított gyerekek száma száz fölött van. Az új óvoda építése, több évi előkészítés után, ma sem kezdődött meg.
Nos, igen, pont akkorát érdemes álmodni, amekkorát meg is tudunk valósítani. És hogy minél, mi, mekkora, azt nem ártana előre kiszámolni.

-sza