Tópark-alsó, Tóth Emese:
Pralinés zacskó
A Magyar Ingatlanszövetség idén is kiosztotta a legrangosabb, ingatlanfejlesztők körében odaítélhető szakmai elismerést, „Az év ingatlanfejlesztője” díjat, amit a TóPark fejlesztője, a Walker and Williams. Investment Group alelnöke, Petrovszky Gábor vette át.
„A TóPark egy olyan egyedi koncepció kidolgozásával vívta ki az elismerést, amely komplexitásával és világszínvonalú megvalósításával tűnt ki a versenytársak közül. A fejlesztő pályázatában „városközpont küldetését” hangsúlyozta. A TóPark nem csupán egy épületkomplexum, hanem egy olyan élettér, amely egy sikeres belvárosi közösséget modellez. Előnye abban rejlik, hogy a belváros zsúfoltságával és egészségtelen környezetével szemben teret, kitűnő életminőséget, egyedülálló látképet, kultúrát és változatosságot kínál az ott élőknek, dolgozóknak.
A TóPark elhelyezése szempontjából szintén kivételes helyzetben van Budapest nyugati kapujában, három kulcsfontosságú autópálya találkozásánál fekszik, továbbá egy Margitsziget méretű tó található a területén. A 140 hektárnyi területen innovatív irodák, modern bérlakások, színvonalas szolgáltató egységek, sport- és rekreációs komplexum, valamint Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárló- és szórakoztató központja kap majd helyet, egyedi építészeti megoldásokat alkalmazva.
A TóPark a szakma elismerése mellett a bérlők érdeklődését is azonnal magára vonta, így lehetséges, hogy az elmúlt egy évben közel 25 ezer négyzetméter került kiadásra, és a terület felére is előjegyzések vannak.” |
Eddig az idézet, melyet a projekt PR igazgatója egy szép dísztasakban, gusztusos édesség csomagocska társaságában szerkesztőségünknek is megküldött. Úgy tűnik, hogy napjainkban az olcsó, színes üveggyöngy helyét a bonbonok, és pralinék vették át. Oda tettük, ahová a karácsonyra kapott kis juta zsákocska is került. Ez is, az is többe van nekünk.
Miután egyszer már elolvasták az idézetet, szenteljenek még némi figyelmet a szerkesztőségi kiemeléseknek!
|
… napjainkban az olcsó, színes üveggyöngy helyét a bonbonok, és pralinék vették át. |
A TóPark projekt, amely már a tó biatorbágyi részén el is kezdődött, 13 évig tart majd, a beruházás becsült értéke napjainkban 3 mrd Ft, az ide települő illetve itt dolgozók lélekszáma 25 ezer embert jelenthet. Ezekből az adatokból érthetővé válik a „városközpont küldetés” hangsúlyozása. Amit mi ebből hamarosan érzékelünk, az az, hogy a biatorbágyi TóPark projekt építkezési forgalma a valamikori Schöller, ma Nestle üzem előtti körforgalomra csapódik le, de érintheti az M7-es autópálya törökbálinti fel- és lemenő ágát is. Írom ezt azért, mert a biatorbágyi építkezések nem az autópálya fel- és lejáratok kialakításával kezdődtek, és az is kérdéses, hogy a szomszédok a TóPark projekt szerződésében ezek megépítését egyáltalán kikötötték-e.
Mindenesetre a vállalkozás nem titkolja, inkább a projekt előnyeként emeli ki, hogy Törökbálint közvetlen szomszédságában egy, a településünknél csaknem kétszer nagyobb város keletkezik, 21. századi dizájnnal, létesítményekkel és forgalommal. Mindenesetre elég sokkoló lesz onnan hozzánk, vagy tőlünk oda látogatni. Tartok tőle, az összehasonlítás nem a javunkra dől el. A hatalmas luxus, de akár csak a PR tevékenységre fordított költségek nagyságát elképzelve továbbra is kisstílű és szűk látókörű döntésnek érzem a befektetők részéről, és a testületet feloszlató „tizek” elévülhetetlen felelősségének tartom, hogy nem tudtak közérdekű felajánlásként Törökbálint számára legalább egy óvoda, vagy egy polgármesteri hivatal létesítéséhez hozzájárulást elérni.
Ami pedig az építendő modern bérlakásokat, valamint Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárló- és szórakoztató központ-ját illeti, ennek lehetőségét is a testület adta meg a területre megalkotott szabályozási tervben elfogadott műszaki paraméterekkel.
Ha majd aztán mi, törökbálintiak, a kialakuló új „belváros zsúfoltságával és egészségtelen környezetével szemben” egy új, egészséges, élhető környezetet keresünk, akkor hová költözzünk, a horvát tengerpartra? Ott is nagyon szép a kilátás! "Beszélik, van olyan (nagy hirtelenséggel magas polcra emelkedett) közemberünk, aki a helyi tó partja helyett már az Adriai tenger partja felé kacsingat. Hiába, ha egy üzlet beindul... |