Kampánycsend van. Az utcákon is, mindenütt. A házakban, a falakon túl némán várakozik a jövő, türelmetlenül, számolgatva a perceket, mint aki tudja, hogy nemsokára elkezdődik. Az országúti villanyoszlopon két hatalmas választási tabló lengedezik, háttal egymásnak, gyanítom, mindkettő utálja a másikat, vagy csak szégyenletükben fordítanak hátat, hogy ekkora baromságokat kell hirdessenek, ráadásul alig tíz méternyire a választási iroda ajtajától. Ott, ahol csupa vadonatúj, kivétel nélkül „K”- s, meg „L”-es autó várja elszegényedett, kisemmizett gazdáját, aki éppen most húzza be az „iksz”-et diadalérzettől révült tekintettel annak a büdös, bitang Gyurcsánynak a vesztibe, aki miatt ez az egész van. Hogy micsoda van, azt úgy nem is nagyon tudja, ám annál inkább, hogy aztán most már tényleg mondjon le. A franc ott egye, tényleg.
Kampánycsend. Értelmetlen, fölösleges baromság. Ez is úgy maradt rajtunk a „rencerváltás” - ból, mint a Zorbánviktor. Csak a bajnak. Na, kíváncsi vagyok, holnap miket hord össze majd a kismikulás. Hogyan legyen akkor mostantól, mert már a jövő van. A Tölgyessy meg csak ne dumáljon. Még, hogy pofára esés lesz, meg, hogy a tábor csalódni fog, sőt, el is fogy, akár a felére? Mert, hogy ezek a szemetek még lemondani sem képesek? Meg, hogy megint pocsékba ment egy csomó pénz és energia? Ráadásul nagy gáz van, mert a Széles Gábor fan klub már piszkosul szeretne valamit viszontlátni a nemzetiekbe feccölt milliárdokból. Juj, de kínos. Pedig jól rájuk ijesztettünk most is ezekre a mocskos burzsoá- liberál - komcsikra. „Eltöröljük őket”, riogatnak a rohadt sütőtök színű fecnik mindenfelé, melyeket éjjelente tüsténtkedő, szégyenlős aktivisták ragasztgattak minden köztéri műtárgyra, ahogy az való. Lehet is bátor a mi kis itt felejtett kokasunk, meg a sisere-had, hisz saját serege van, igazi magyar. Egy igazi Gárda. Na, mert mi az erőszakot, azt ugye, így külön elítéljük, nemzetközileg is, meg mindenhogyan, akárki láthatja. A Gárdát azt nem, inkább szót se róla. Meg most még van ez az „egy a tábor” - dolog, abba beleférnek. Aztán majd úgyis kitalálunk valami mást, ti csak lelkesedjetek, én derék, történelmi, és szociálisan érzékeny híveim. Egyébkén is kampánycsend van …hallgat a mély. Arról is hallgat, sötéten, mélyen, hogy ha így nem, akkor hogyan igen? Mármint amiről népszavazunk. Egyáltalán: miről szavazunk?
Egész biztosan készül már az új kampány a szavazóbázis karban tartására. Vajon próbál már a „három tenor”, Tarlós, Mikola, Kövér? Az új cirkuszi show-hoz vezető ösvény, jelentem, ki van gondosan taposva, tábla is hirdeti az út bejáratánál: A rendezvényt a független Alkotmánybíróság, a közszolgálati média és a demokratikusan megválasztott köztársasági elnök biztosítja.
Aki magyar, velünk tart!