Hidvégi Ferencné:

Első kézből . . . a képviselő-testület üléseiről

Az utolsó, rendkívüli ülés

A 2006. októberében megválasztott, majd egy évvel később az önfeloszlatást kimondó képviselő-testület január 14-én rendkívüli ülést tartott. A rendkívüli ülésen négy napirendi pontról tárgyaltak. Egyhangú igenekkel támogatták az iskolatej program folytatását, az ehhez szükséges összeget az idei költségvetésben biztosítani fogják.

A rendőrség többletfinanszírozási igényére - 14 igen, 3 tartózkodás – nemet mondott a város képviselő-testülete. A Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal még 2000-ben szerződést kötött az önkormányzat, melyben három ügyviteli alkalmazotti státusz ideiglenes létrehozásának pénzügyi támogatását vállalta a helyi költségvetés. A szerződés legutóbbi módosításakor az önkormányzati támogatás évi 6 millió Ft-os fix összegű támogatásról szólt. A rendőrségtől kapott kimutatás szerint a három fő foglalkoztatásának költsége közel 300 ezer Ft-tal többe került az elmúlt évben, ezt az összeget szerették volna megkapni. Tekintettel arra, hogy a tavalyi évben a 6 millió Ft-on túl a képviselő-testület újabb 900 ezer Ft-tal támogatta a helyi rendőrőrs autóvásárlását, a döntéshozók többsége elutasította a kérelmet.

A grémium egyhangú igenekkel határozott a közoktatási pályázatok ismételt benyújtásáról. Ennek keretében a Zimándy iskola 3 db interaktív tábla szett, WIFI hálózat nélküli internet kapcsolat biztosításához 10 db számítógép, valamint udvari játékok beszerzéséhez kért közel 10 millió 718 ezer Ft-os támogatást. Az Árpád utcai új óvoda megépítésére, 6 óvodai csoport létrehozására 470 millió 330 ezer Ft pályázati támogatási igény benyújtására mondtak igent a képviselők.

Heves, személyeskedésektől sem mentes vitát követően a leköszönő képviselő-testület 15 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodással igent mondott az új városháza építéséhez szükséges pályázat benyújtására. A kilenc elemből álló projekt teljes költsége 1 milliárd 425 millió Ft. A 20%-os önrész 285 millió Ft, amit a grémium a 2008-2009 évi költségvetés terhére biztosít. Az igényelt támogatás 1 milliárd 140 millió Ft. Már a napirend elfogadása sem ment simán, ugyanis Gyarmati Mihály azt javasolta, ezen az ülésen ne tárgyaljanak erről az előterjesztésről. Bár a pályázat benyújtásával a képviselő egyetértett, de a városháza legutóbb kijelölt helyszíne számára elfogadhatatlan volt. Ezen túl azt is kifogásolta, hogy a bizottságok az ülés előtt nem tárgyaltak az anyagról. Keller László polgármester tájékoztatása szerint, amennyiben igény lett volna a téma bizottsági megtárgyalására, úgy bármelyik bizottsági elnök összehívhatta volna az ülést. Gáldi György javaslatára név szerint szavaztak Gyarmati Mihály javaslatáról: ketten gondolták úgy, hogy most ne tárgyaljanak a pályázat beadásáról, hárman tartózkodtak, tizenkét képviselő a téma napirenden tartására voksolt. A pályázat benyújtásával kapcsolatos részletes, több oldalas előterjesztést Szakali József, a hivatal vezető főtanácsosa készítette. A felmerülő kérdésekre Szakali József, a tervezők képviseletében Antal Jenő, valamint Aczél Gábor, a Városfejlesztés Zrt. igazgatósági elnöke válaszolt. Többen nem értették, vagy talán nem akarták érteni, hogy ha a pályázat benyújtására január 18. és április 25. között van lehetőség, akkor miért nem érnek rá később dönteni. A pályázat kétfordulós, az elsőben eldöntik, hogy támogatásra érdemes-e az elképzelés. A második fordulóra csak azok adhatnak be pályázatot, akik sikerrel szerepelnek az elsőn. A projekt szempontjából minden nap számít, hiszen a mostani döntésre lehet alapozni a következő tervezési feladatokat. A második fordulóban a bírálat és a szerződéskötés folyamatos, ezért nagyon fontos, hogy a legrövidebb időn belül be lehessen nyújtani a pályázati anyagot. Ha ebben a pályázati fordulóban az önkormányzat nem tud eredményesen részt venni, nagyon kevés az esélye annak, hogy a városháza építéséhez EU-s forrásokhoz jusson a település. Mint közismert, 2010-től radikálisan csökken ebben a régióban a támogatási összeg.
Az hat nappal az időközi választás előtt tartott rendkívüli ülés végén Keller László polgármester megköszönte a képviselőknek az elmúlt 15 hónapban végzett munkát. Azt mondta, sokat tettek a város fejlődésért, de többet is tehettek volna.

Megalakult az új képviselő-testület
Január 30-án, ünnepélyes külsőségek között tartotta alakuló ülését az időközi választáson mandátumhoz jutott képviselő-testület. Az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően a megbízólevelek átadása után esküt tettek a képviselők, majd a polgármester is. Turai István röviden ismertette polgármesteri programját, ami gyakorlatilag azonos a Fidesz-KDNP választási programjával, ezt a választási kampány során minden törökbálinti háztartásba eljuttattak. A beszéd ismertetése helyett engedjék meg, hogy a programfüzet címoldaláról idézzek néhány gondolatot: „…Kell tudnunk túllépni egyéni sérelmeinken, kell tudnunk tiszta lapot nyitni, olyan lapot, amelyre közösen fogjuk írni a 13 ezer törökbálinti városlakó érdekében feladatainkat. Kell tudnunk hátsó gondolatok nélkül, gyanúsítgatásoktól mentesen megvitatni véleményeinket, álláspontjainkat. Kell tudnunk engedni, ha szükséges. De tudnunk kell kitartani is a meggyőződésünk mellett.
El kell tudnunk fogadni munkatársunknak mindenkit képviselő-testületen belül és kívül, bárhonnan is érkezett véleményével. Nem szabad valamit pusztán csak azért lesöpörni az asztalról, mert nem a mi ötletünk, javaslatunk volt.
Rengeteg tennivalónk van, meg kell osztanunk a munkát! Ám a munkamegosztás nem alapulhat egymás lebecsülésén.”… A fentieket nem véletlenül és nem öncélúan ajánlom szíves figyelmükbe.

A polgármester illetményének megállapítása
A törvényi előírásoknak megfelelően az alakuló ülésen a képviselő-testület döntött a polgármester fizetésének megállapításáról Az eredeti javaslat szerint Turai István bérét havi 545 ezer Ft –ban és költségátalányként ennek 30 %-ában, 163 500 Ft-ban, összesen bruttó 708 500 Ft-ban állapították meg. Az előző polgármester Keller László a törvényi minimumot, (460 ezer Ft + 20% költségátalány, összesen bruttó 552 ezer Ft) kapta. A CiF-MSZP képviselőcsoport úgy vélekedett, egy valamivel szerényebb összeg (500 ezer Ft + 20%-os költségtérítés, összesen bruttó 600 ezer Ft) inkább szinkronban lenne a gazdasági programban elfogadottakkal. A többség azonban ragaszkodott az eredeti előterjesztésben meghatározott javadalmazáshoz, 11 igen, 6 nem szavazattal fogadták el.

Eggyel kevesebb bizottság
A Turai István által készített előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására tett javaslatot. Ezek szerint a jövőben a 6 helyett 5 állandó bizottságot alakítanak, valamint a két alpolgármester közül az egyik főállású lesz. Utóbbit a város dinamikus fejlődéséből adódó feladatok maradéktalan, szakszerű végrehajtása céljából javasolta. A polgármester javaslata szerint a Beruházási és Fejlesztési Bizottság, valamint a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a továbbiakban feladat- és hatáskörökkel együtt összevonásra kerül, Településfejlesztési és Beruházási Bizottságként működik.

Az összevonásról kisebb vita alakult ki: Gáldi György úgy vélte, nem szerencsés a két funkció keveredése, sok, nagyon fontos dolog elsikkadhat. Szalczinger József a bizottság nevének megváltoztatását javasolta, s többen is kifogásolták, hogy a környezetvédelem, mint igen fontos elem, nem szerepel a bizottság nevében.
Utóbbi javaslatot befogadta az előterjesztő, így az összevont bizottságot Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak hívják. A képviselők külön szavaztak az összevonásról, 10 képviselő támogatta, 8 ellenezte az elképzelést. Az SZMSZ módosítását 10 igen, 4 nem szavazattal és 4 tartózkodással fogadták el.
Megválasztották az alpolgármestereket
A képviselő-testület titkos szavazással, 11 igen, 7 nem vokssal alpolgármestereket választott. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Csuka Attila főállású, míg Hajdu Ferenc társadalmi megbízatású alpolgármesterként látja el feladatát. Turai István Csuka Attila feladatait a következőkben határozta meg: irányítja, ellenőrzi a várost érintő fejlesztések, beruházások ügyeinek előkészítését végrehajtását; az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítását, értékesítését; a beruházásokat, fejlesztéseket, közszolgáltatásokat érintő közbeszerzési eljárásokat; a fejlesztéseket, beruházásokat, közszolgáltatásokat érintő közbeszerzési eljárásokat, az ezekkel kapcsolatos szerződések teljesítését. Feladatai közé tartozik a pályázatok előkészítésének irányítása, ellenőrzése is. Ezen túl gyakorolja a polgármester által átadott ügyekben a kiadmányozást, a polgármester távollétében az általa meghatározottak szerint jár el. Hajdu Ferenc feladata az intézményrendszer működésének irányítása, ellenőrzése – ezen belül kiemelten az oktatási intézmények szakmai felügyelete.
Az igazán nagyvonalú feladatmegosztást gáláns illetmény megállapítási javaslat is kísérte. Csuka Attilának 436 ezer Ft + 20% költségátalányt, vagyis bruttó 523 200 Ft-ot, Hajdu Ferencnek pedig bruttó 251 225 Ft tiszteletdíj megállapítását kérte, amit a többség természetesen meg is szavazott (10 igen, 6 nem, 2 tartózkodás).
A 6 képviselőből álló CiF – MSZP képviselőcsoportból Gáldi György a feladatmegosztásról érdeklődött, ugyanis a főállású alpolgármester feladatkörébe utalt feladatsor gyakorlatilag négy szereplő között oszlik meg: polgármester, alpolgármester, az illetékes szakbizottság, valamint a zárt ülésen megválasztásra kerülő beruházási tanácsnok között. A válasz a be nem avatottak számára nem volt érthető. A vita során Keller László módosító javaslatot tett: a testület csak egy, főállású alpolgármester válasszon. Az indítványt 6 igen, 8 nem szavazattal és 4 tartózkodással elutasították. Ugyanilyen szavazati aránnyal utasították el az alpolgármesterek szerényebb javadalmazásáról szóló módosító javaslatot is. A Fürész János által előterjesztettek szerint Csuka Attila illetménye 350 ezer Ft + 10 % költségtérítés, azaz 385 ezer Ft, Hajdu Ferenc tiszteletdíja 173 925 Ft lett volna. Keller László korábbi polgármester úgy vélte, a többségnek önmérsékletet kellene tanúsítani a tisztségviselők javadalmazáskor, különös tekintettel a köztisztviselők bérezésére. Ha a kettőt összehasonlítják, kiderül, a most megválasztott tisztségviselők képzettsége, felelőssége, munkája megközelítőleg sem azonos a köztisztviselőkével, akik ennél jóval szerényebb bérekért dolgoznak a hivatalban.
Az alpolgármesterek megválasztásával és illetményük megállapításával véget ért az ülés nyilvános része. Még a napirend elfogadása előtt Keller László és Gáldi György is javasolta, hogy a bizottságok megválasztása nyílt ülésen történjen, pontosabban a személyiségi jogokra való hivatkozás csak a külsős bizottsági tagságra jelöltek esetében indokolt, a képviselőkre ez nem vonatkozhat. Dr. Albert Gábor arról érdeklődött, a korábbi évek gyakorlatától eltérően miért zárt ülés témája a bizottságok megválasztása. Válasz helyett szavaztak, a nyílt ülésen való tárgyalásra hatan igent, heten nemet mondtak 5 képviselő tartózkodott az egyértelmű állásfoglalástól.
A zárt ülés előtt 250 meghívott fogadáson vett részt.

A győztes mindent beseper
A bizottságok megválasztásának körülményeiről – tekintettel a zárt ülésre – nincs információnk. Bár „nem segíti elő az eredmények közös létrehozását a titkolózás…” a zárt ülésen megválasztott bizottságokról hivatalosan így 3 nappal megválasztásuk után sem lehet semmit tudni, annak ellenére sem, hogy döntöttek a nyilvánosságra hozatalról is.

A kiszivárgott információk szerint a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke Elek Sándor, alelnöke Gáldi György. Tagjai: Palkóné Szabó Gabriella, dr. Győrfi László, Fürész János. Külső tagok: Csenger-Zalán Zsolt, Füleki Lászlóné, Felber Zsolt és Antal Jenő.

A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Rothauszky Györgyné, alelnöke Papp Béla, aki bejelentette a kialakult körülmények miatt nem vállalja ezt a posztot. Tagjai: Hámoriné Olár Mária, Pénzes Józsefné, Keller László. Külső tagok: dr. Haraszty Zsombor, Solti Ferenc, dr. Spenik Vladimir, Kiss A. Csabáné.

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Gyarmati Mihály, alenöke Szalczinger József. Tagjai: Rothauszky Györgyné, Gáczy Krisztián, Gáldi György. Külső tagok: Vokány Erika, Mestyanek Gábor, Egervári József, Ficsor Bálint.

A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke dr. Győrfi László, alelnöke dr. Alber Gábor. Tagjai: Papp Béla, Elek Sándor, Gyarmati Mihály. Külső tagok: dr. Csenger-Zalán Attila, dr. Tasnádi Sándor, dr. Somogyi Árpád, dr. Blázsik Rajmund.

Az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke Palkóné Szabó Gabriella, alenöke Pénzes Józsefné. Tagjai: Géczy Krisztián, Fürész János, Hámoriné Olár Mária. Külső tagok: dr. Német István, Scheiblinger Péter, Szász János és Clementis Tamás.

Városfejlesztési és beruházási tanácsnoknak Géczy Krisztiánt választották. Feladat- és jogkörét a főállású alpolgármesterrel együttműködve látja el. Felügyeleti tevékenysége kiterjed az önkormányzat beruházásainak figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére, a kooperációs megbeszéléseken való részvételre. Ezen túl felügyeli a közbeszerzési eljárások lebonyolítását is.
Hámoriné Olár Máriát ifjúsági és kulturális tanácsnoknak választották. Feladat-és jogkörét a terület felügyeletével megbízott alpolgármesterrel együttműködve látja el. Tevékenysége kiterjed az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények felügyeletére, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyekben összeállított javaslatokra, előterjesztésekre.

Turai István polgármester úgy döntött, a 6 fős CiF-MSZP képviselőcsoport két külsős tagot – akiket egyeztetés nélkül ő választott – delegálhat a szakbizottságokba Ficsór Bálint és dr. Blázsik Rajmund személyében. A megbékélés jegyében a jelölés módja és a jelöltek száma is igen kedves gesztusnak tekinthető.