Helyi adók a városban
Július 1-től Törökbálint városként működik. A helyi adókat ez a változás nem érinti, sem az adók mértéke, sem azok bevallása, befizetése nem módosul. A várossá válással kapcsolatosan adó-amnesztiát nem hirdettek, sőt információim szerint a korábbi évek késedelmi kamatait is beszedik, az értesítőket folyamatosan postázzák.
Társasági törvény
A 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról alig két éve lépett hatályba, de szeptember 1-től jelentősen módosult. A törvény hetedik módosításának célja, hogy egyszerűbben, olcsóbban lehessen társaságokat alapítani, így javítva az ország versenyképességét. A változás – szokás szerint – vegyes előjelű. Míg a Kft-nél és Zrt-nél jelentősen csökkent a törzstőke, alapítótőke minimum összege, előbbinél 500.000,- Ft-ra, utóbbinál 5 millió forintra, addig az alapítási illeték összege nem változott, míg a szerződés módosítási illeték összege a korábbi 8.000,- Ft-ról 15.000,- Ft-ra emelkedett. Elektronikus cégeljárás esetén az alapítási illeték összege csak 15.000,- Ft.
Új változás, hogy a vezető tisztségviselő, ügyvezető – amennyiben határozatlan időre választják meg –, munkaviszonyban is elláthatja feladatkörét. Ettől függetlenül a taggyűlés bármikor visszahívhatja, leválthatja, mivel a vezető állású munkavállalóra a Munka Törvénykönyve X. fejezete külön szabályokat állapít meg. (Nincs felmondási tilalom, nincs végkielégítés, stb.)
Könyvvizsgálat
Módosult a kötelező könyvvizsgálat rendje. 2008-tól azoknak a gazdasági társaságoknak nem kell a beszámolójukat könyvvizsgálóval ellenőriztetniük, akiknek az előző két évben az árbevételük a 100 millió forintot nem haladta meg és a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb volt. Korábban 50 millió forint volt az értékhatár.
THM
Egy kedves olvasó kérdezte és gondolom másokat is érdekel, hogy mit jelent, mit mutat a hitel ajánlatokban szereplő Teljes Hiteldíj Mutató.
A különböző pénzintézetek, szinte naponta küldenek ajánlatokat, az áruházi katalógusok tele vannak részletre történő vásárlási lehetőséggel. Az ajánlatok különbözőek, de egyben megegyeznek, mindegyik reklámban kötelezően szerepel egy hárombetűs mozaikszó a THM.
A THM használatát a módosított 41/1997. Kormányrendelet szabályozza. A rendelet célja, hogy az ügyfelek, megközelítően össze tudják hasonlítani a különböző cégek ajánlatait.
A hitel egyik legfontosabb, mutatója a hitelkamatláb. Ez, és ennek esetleges változása befolyásolja a hitelszerződés tartama alatt fizetendő kamat mértékét, de nem elhanyagolható kiadásokat jelentenek a hitelszerződés megkötése előtt, a folyósításkor és a hitel futamideje alatt fizetendő különböző díjak, költségek.
Ha a hitelajánlatok csak a kamat mértékében térnének el, akkor könnyű lenne az összehasonlítás, de kis országunkban a korlátozott piaci feltételek miatt, a bankok nem tudnak a hitelkamatlábbal jelentősen eltérni versenytársaikétól, ezért egyéb „ingyenes” szolgáltatásokat kapcsolnak a különböző termékeikhez. Mint tudjuk, ingyen vacsora nincs, a bankok nem jótékonysági intézmények, az „ingyenes” szó csak reklám.
Az mindenki számára egyértelmű, hogy ha a hitel folyósítása előtt, vagy annak időpontjában bármilyen jogcímen fizetni kell a banknak, akkor kevesebb pénzhez jutunk, mint a hitel összege. Ugyanakkor a bank a hiteltartozás után számítja fel a kamatot. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanakkora kamatot is fizetünk, valójában magasabb kamatláb mellett kaptuk kölcsön a pénzt.
Lássuk az elméletet példákon keresztül.
Első példa:
Kamat 20%, futamidő 1 év, hitel összeg 1 millió forint, törlesztés futamidő végén egy összegben:
Első esetben semmilyen költség nem terheli a hitelt, sem előtte, sem a futamidő alatt (ez a gyakorlatban pénzintézeti kölcsönnél nem létezik, legfeljebb az ismerősünk ad ilyen feltételekkel kölcsön).
A fizetendő kamat 200.000,- Ft, ami 1 millió forintra vetítve 20%. (THM 20%)
A második esetben a bank különböző díjakat (hitelbírálati díj, közjegyzői díj, folyósítási jutalék, biztosítás, stb.) számít fel. A díjak befizetése után csak 800.000,- Ft-ot kapunk kézhez.
A fizetendő kamat 200.000,- Ft, ami 800.000,- forintra vetítve 25%. (THM 50%)!
Az eltérés igen jelentős.
Amennyiben a fenti két számpéldát úgy módosítjuk, hogy törlesztés havi egyenlő részletekben történik, ami a legjellemzőbb a lakossági hiteleknél, akkor:
Első esetben a fizetendő kamat 112.170,- Ft, a THM 21,99%, míg a második esetben a fizetendő kamat szintén 112.170,- Ft, de a THM 89,18%!
Ezek után lássuk a THM képletét: (A jogszabály több képletet is tartalmaz, az eltérő hitelfolyósítási és törlesztési időpontok miatt. Most a legegyszerűbb esetet mutatom be.)
H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel,
Ak: a k-adik törlesztőrészlet összege,
m: a törlesztőrészletek száma,
tk: a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,
i: a THM századrésze.
A fenti képlet abban az esetben használható, ha a hitel folyósítása egy részletben történik.
Másik számpélda:
Tőke 1.000.000,- Ft
Kamat évi 20%
Költség: 100.000,- Ft, amit folyósításkor levonnak
Futamidő 10 év
Tőketörlesztés évente 100.000,- Ft
Kamatfizetés évente egyszer év végén
H: (1.000.000 – 100.000) = 900.000
A THM: 23,78%
Ha a futamidőt csökkentjük 5 évre, akkor a táblázat és a THM az alábbiak szerint alakul:
A THM 25,45%
A táblázat f oszlopában (amiben a THM % szerepel) a számok az évek előre haladtával egyre nagyobbak lesznek. Ezért a képletben az osztó értéke egyre nő, emiatt a hányados egyre kisebb.
Ennek következménye, hogy minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a THM értéke.
Sajnos a gyakorlatban a THM mutató sem túl nagy segítség annak eldöntésében, hogy két ajánlat közül melyik a számunkra kedvezőbb, mert a bankok vigyáznak arra, hogy ajánlataikat ne lehessen összehasonlítani a versenytársaikkal.
