Bálint Edgárd:

Guruló évszakok

Csak rovom a kilométereket,
Bejárok utakat, hegyeket,
Porfelhő gomolyog nyomomban,
Csak vágtatok szédítő iramban.

Párom messze van, s mégis közel,
Találkozásunk sose' jön el,
Sorsunk mint a párhuzamosnak,
Kik a végtelenben találkoznak.

Gurulnak az évszakok,
Telek és tavaszok,
Nyomaimat eső mossa,
Bordáimat út botozza.

Mostohán bánik velem a világ,
Közömbös minden fű, fa, virág,
Legyek bármily jó, bármily derék,
Nem leszek más, mint bal első kerék!