Illegálisan épült kerítés osztja ketté az európai védettségre jelölt, természeti értékekben gazdag Tétényi-fennsíkot. Az egykori lőszerraktárat és környékét ingatlanbefektetők parcellázták ki, természetvédők szerint környezetpusztító óriásberuházás körvonalazódik. Törökbálint polgármestere, Keller László szerint a 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, 125 millió forintért szerezték meg a befektetők a Honvédelmi Minisztériumtól a több mint száz hektáros területet.
A Tétényi-fennsík korábban a Honvédelmi Minisztérium kezelésében álló, természetvédelmi szempontból rendkívül értékes, Törökbálint és Diósd által határolt, egyelőre beépítetlen területét hosszú drótkerítés osztja ketté.
A kerítés egyik oldalán egy 153 hektáros, természetvédelmi területnek jelölt, szabadon megközelíthető, szeméthalmok által csúfított gyepes-cserjés fennsík terül el, a másik oldalán a Honvédelmi Minisztérium kezeléséből egy ingatlanfejlesztő befektetőcsoport tulajdonába került, biztonsági őrséggel védett, több mint 100 hektáros terület, amely magában foglalja az egykori lőszerraktár területét is, de jelentősen túlterjeszkedik azon a védett növény-, és állatfajok által benépesített fennsíkra.
A törökbálinti polgármesteri hivatal 2004-ben még panaszos levélben fordult a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához, amikor az akkor még egy, ma már öt különböző helyrajzi számon nyilvántartott volt honvédségi területet az azt a HM-tól megvásárló ingatlanfejlesztő befektetőcsoport engedély nélkül lekerítette.
A kerítés mögötti terület ugyanis az eredeti szándékok szerint része lett volna a Tétényi-fennsíkra tervezett természetvédelmi területnek, ám ettől a Honvédelmi Minisztérium határozottan elzárkózott, és 2001-ben megegyezett a Nemzeti Parkkal: hozzájárul ahhoz, hogy a 153 hektáros rész természetvédelmi területté váljon, ha a Nemzeti Park nem kezdeményezi a biológiai szempontból egyébként homogén terület másik felének védetté nyilvánítását.
A Nemzeti Park belement ebbe a kompromisszumba, a lőszerraktárat és ma már drótkerítéssel védett környékét a Honvédelmi Minisztérium ezután tisztázatlan körülmények között és nyilvánosságra nem hozott összegért egy ingatlanfejlesztő befektetőcsoport részére értékesítette.
Bekavart a Natura 2000
Közbejött azonban az ország EU-csatlakozása, és a Tétényi-fennsík természetvédelmi területnek jelölt, és magánbefektetők által megvásárolt területe is bekerült az uniósNatura 2000 hálózatba. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló 275/2004. kormányrendelet kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területnek jelölte a természetvédelmi területnek szánt jelenlegi senkiföldjét, és a Törökbálint 0152/38, 39, 41, 42 és 0155/40 helyrajzi számon nyilvántartott, magánbefektetők által megvásárolt óriástelkek nagy részét egyaránt.
A Natura 2000 kijelölést figyelmen kívül hagyva Törökbálint Nagyközség önkormányzata 2006. augusztusában önkormányzati rendelettel tette lehetővé a Tétényi-fennsík kerítéssel elzárt részének még beépítetlen, védett növény-, és állatfajok által benépesített, a volt lőszerraktár területén jóval túlnyúló részének gazdasági-kereskedelmi hasznosítását. Az önkormányzat a telkek besorolását megváltoztató döntése a WWF Magyarország természetvédő civil szervezet szerint ellentétben áll az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló kormányrendelettel, ezért a WWF beadványban kérte a Pest Megyei Közigazgatási Hivataltól a rendelet törvényességi felülvizsgálatát. A WWF érvelése szerint a Tétényi-fennsíkon - így az önkormányzati rendelet által érintett telkeken is - a nemzeti és az európai uniós természeti vagyon részét képező természeti értékek, sziklagyepek és védett fajok találhatóak, melyek megőrzése közösségi érdek.
Kavrán Viktória, a WWF Magyarország Natura 2000 projektvezetője szerint a szóban forgó önkormányzati rendelet egyértelműen törvénysértő, a Natura 2000 hálózatba sorolt természetmegőrzési területeken ugyanis építkezés csak fontos közérdekből folytatható.
Kavrán szerint a törökbálinti önkormányzat törvényt sért.
Ősgyep vagy fűnyíró?
Beszélgetés Kavrán Viktóriával, a WWF Magyarország Natura 2000 projektvezetőjével
TKU: Visszatérő probléma, hogy az ember egy környezetvédelmileg értékesnek mondott területen szeméthalmokat lát. Akiknek terveik vannak a területtel, azt kérdik: ezt akarod megmenteni? Miért védendő a például a Tétényi-fennsík élővilága?
K.V: A válasz nagyon egyszerű: a megtelepedett, egymással együtt élő különféle növények és állatok, a biológiai sokféleség a védendő érték. Ez az egész terület gyakorlatilag egy nagyon régen kialakult szarmata mészkőre telepedett élőhely, ezen a környéken nem is nagyon van máshol ilyen. HM-terület volt és a katonai hasznosítás bizonyos élőhelyek esetében előnyös lehet. Például ilyenek a lőterek, ahol nem volt harckocsizás. Ez a használat az élőlényeknek kedvező volt, egy lőtéren ugye nem mászkálnak, ezért nem is teszik tönkre az árvalányhajas, apró nőszirmos élőhelyeket. Először az egészet természetvédelmi területnek akarták minősíteni, de a honvédelmi és a környezetvédelmi minisztérium kötött egy megállapodást, ebben a tervben csak a terület egy részérének védettség alá vonása szerepel.
TKU: Mennyire objektív a természeti értékek védelme, ha ilyesfajta alku tárgya lehet?
K.V.: A természeti értékek nagyon fontosak, de vannak más fontos szempontok is, például az állambiztonsági vagy a honvédelmi. Ezeket ugyancsak mérlegelni kell, és esetleg felülírhatnak természetvédelmi érdekeket. Jelen esetben egy „Legyen egy kicsit mindenkinek jó!” típusú megállapodás született. Alakulhatott volna rosszabbul is.
TKU: Az Indexnek a témával foglalkozó cikkében olvastuk, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park a terület magánkézbe kerülése után javasolta, hogy annak egy része kerüljön ki a bizonyos fokú védettséget jelentő Natura 2000-ből. Ez is egy érdek, de kié?
K. V.: A Duna-Ipoly Nemzeti Park az egész területnek a Natura 2000-es minősítését javasolta. Az értékesítést követően, amikor már több helyrajzi számon tartották nyilván a területet, valóban kérték egy ilyen ügyben a Környezetvédelmi Minisztérium természetvédelmi hivatalának véleményét. Ez azonban a Natura 2000-ből való kivonást nem tartotta indokoltnak. A Natura 2000-es irányelvek egyébként kimondják, hogy ilyen helyzetben kizárólag szakmai érvek vehetők figyelembe, gazdasági, politikai érdekek, a tulajdonviszonyok nem indokolhatják a besorolás megváltoztatását.
TKU: Mondana néhány szót a NATURA 2000-ről?
K. V.: Ez az Európai Unió országain átívelő hálózat, célja, a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség megőrzése. Fontos érdek, hogy a veszélyeztetett fajok élőhelyei ne pusztuljanak tovább. Minden tagországban ki kell jelölni ezeket a területeket, amelyek összességében hatalmasak, a tagországok összterületének mintegy 20 százalékát teszik ki, ez csaknem egy Németországnyi terület. A Natura 2000 nem jelent olyan fokú védettséget, mint mondjuk egy természetvédelmi terület. Nem tiltja meg az emberi tevékenységet, ha az nem vezet az adott terület biológiai leépüléséhez. Ezt rendszeres felmérésekkel az unió ellenőrzi, és ha valamilyen kedvezőtlen változást észlel, adott esetben szankcionálhatja a tagországot. Itt nagyon súlyos szankciókról is szó lehet.
TKU: Milyen korlátozásokkal jár a Natura 2000?
K. V.: Ez nem egy teljesen konzerváló, hanem egy nyitott szemléletű védelem, vagyis bizonyos emberi tevékenységek megengedettek, amelyek nem veszélyeztetik a biológiai sokféleség megőrzését. A Natura 2000 a természetes kezelést támogatja, a természetkímélő gazdálkodást, pl. a legeltetéses állattartást, szükség szerint rehabilitációt, rekultivációt.
TKU: A terület beépítését?
K. V.: Ha beépítenek egy területet, akkor az az élőhely többnyire eltűnik.
TKU: Viszont lesz nyírt gyep, mondják erre.
K. V.: Ahol - mint tudjuk - elvész a biológiai sokféleség… És nem képvisel természeti értéket, még akkor sem, ha golfpálya. A Natura 2000-be nem véletlenül választották ki azokat a veszélyeztetett fajokat, amelyek fennmaradása európai jelentőségű kérdés. Egyébként, ha az építés mellett ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a fennmaradása megoldható, ez sincs kizárva. Ám az itteni például egy mozaikos terület, aminek a kezelése rendkívül nehézkes. A beépítés gyakorlatilag nem lehetséges védett növények elpusztítása nélkül, márpedig a természetkárosítás Btk-tényállás.
TKU: Milyen változást hozott ebben az uniós csatlakozás, ugyanis Törökbálintról tudnánk olyan példát hozni, amikor egy befektető úgy oldotta meg a területével kapcsolatos természetvédelmi kérdéseket, hogy egyszerűen ledózeroltatta…
K. V.: Ez hatósági ügy. Sajnos nem egyedi eset, ilyenekről lehet hallani. Ha a Natura 2000-hez tartozó területről van szó, egy ilyen lépés szankcionálása a hatóság feladata. Ha ez nem történik meg, akkor az Európai Bizottsághoz lehet fordulni, és a tagállamot büntetik meg ezért.
TKU: Hogyan került a törökbálinti ügybe a WWF?
K. V.: Amikor tudomást szereztünk az erről az ügyről, első körben az önkormányzatot kerestük meg. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a döntésükbe egy jogszabálysértés került be. Kaptam erre egy választ a jegyzőtől, hogy ők a döntést nem találják törvénysértőnek. Egyébként a nemzeti park részéről hiányosság volt, hogy a rendezési terv változtatásást nem véleményezte és így nem hívta fel a figyelmet arra hogy a terület a Natura 2000-be tartozik. Az elutasítást követően fordultunk közigazgatási hivatalhoz, amely azonban a döntést rendben találta annak ellenére, hogy ez többek szerint egyértelműen jogszabálysértő.
TKU: Mi várható, megtámadható-e a döntés bíróság előtt?
K. V.: Minthogy önkormányzati rendeletről van szó, ez csak alkotmánybíróság előtt támadható meg. Most úgy áll a dolog, hogy a tulajdonos a művelés alóli kivonást, az építési területté minősítést kezdeményezte. Egyelőre a földhivatal ezt elutasította, és a környezetvédelmi hatóság is elutasító határozatot hozott.
TKU: Azért, mert a terület a Natura 2000-be tartozik?
K. V.: Nem tudom, hogy a fölhivatal ezt mérlegelte-e. Egyébként azért is választottuk azt, hogy beszélünk az ügyről a médiában, mert ha a történtek kapnak némi nyilvánosságot, az védettséget jelenthet a visszafordíthatatlan folyamatokkal szemben. Ilyen nagyságú zöldterület Budapest közelében nem sok van. Most kialakult egyfajta patthelyzet, hivatali engedélyek nélkül a beruházó nem tud lépni.
TKU: Mennyire tipikus ez az eset?
Nem mondanám, hogy nagyon gyakori, de azért előfordul máshol is. Most például Nyíregyházán is van egy hasonló ügy, ahol egy tölgyesben építkeznének és ott is engedélyt kaptak erre. Ezért is tartjuk fontosnak a jegyzők tájékoztatását arról, hogy milyen kötelezettségekkel jár a Natura 2000-be tartozás, hogy az önkormányzatok ne hozzanak jogszabálysértő döntéseket.
Kovács-Sziráki
A WWF álláspontja szerint az építési munkák a közvetlen területfoglalás és az időszakos munkaterületek miatt az értékes gyepterület és a védett fajok teljes és végleges megsemmisülését okoznák a Tétényi-fennsíkon. A 2004. óta lekerített és biztonsági őrséggel védett telkeket szubpannon sztyeppek, pannon sziklagyepek és szubkontinentális peripannon cserjések borítják, mindhárom vegetációtípus az Érd-Tétényi Plató természetvédelmi szempontból értékes típusa, a telkeken ezen kívül nagyszámú védett növény-, és állatfaj is honos.
A Nemzeti Park a telektulajdonosokért lobbizott
A WWF által az Index rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy a Tétényi-fennsík országos védetté nyilvánítása a természetvédők, és az ingatlan-befektetők érdekellentéte miatt hosszú évek óta húzódik.
A Valenting Kft. 2005-ben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) címzett, a tulajdonos nevében tett észrevételében szakmailag indokolatlannak tartja a Natura 2000 kijelölést, annak törlését kéri. A cég beadványa szerint szarmata mészkő az országban másutt is előfordul, a Tétényi-fennsík geológiai értékei nem egyedülállóak, ahogyan az ott kialakult növénytársulás sem unikális, "az árvalányhajas, csenkeszes és lappangósásos gyepek jellemzőek, de nem különlegesek".
Az Arendt 2001 Kft., a Toptelek Kft., és Lukács Ferenc is (a kérdéses terület tulajdonosai –szerk.) a DINPI-hez fordult, állásfoglalást kérve a telkek kereskedelmi-gazdasági, vagy ipari-gazdasági területté való átminősítéséhez, megosztásához való hozzájárulásáról.
Keller szerint 125 milliót fizettek a telkekért
Keller László (MSZP), Törökbálint polgármestere érdeklődésünkre azt mondta, hogy a WWF Magyarország által kifogásolt önkormányzati rendelet nem a jelenlegi képviselőtestülethez kötődik, az előző ciklusban született, a testületben ugyanakkor ma is többségben van a jobboldali frakció, amely a rendeletet annak idején megszavazta.
A rendezési tervvel viszont a volt lőszerraktárat és környékét Keller szerint a 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, 125 millió forintért (pontosabban 125 millió forint értékű lakásokért) a Honvédelmi Minisztériumtól megszerző befektetőcsoport sem elégedett. Az ugyanis tartalmazza a terület egy részének Natura 2000 kijelölését. "A rendezési tervet nem tartják végrehajthatónak a szerencsés nyertesek, szeretnék a Natura 2000 kijelölést a telekhatáron kívülre tolni. A rendezési terv nem teszi lehetővé a jelenlegi állapot megváltoztatását." - nyilatkozta az Indexnek Törökbálint polgármestere.
Szerkesztői kommentár
A Kerekdomb Környezetvédő Egyesület a kezdetektől keményen küzdött a testület néhány józanabb képviselőjével azért, hogy ez a százhektáros terület, amely a Fidesz kormány alatt néhány lakásért cserébe (kb. 125 millió Ft értékben) egy befektetető csoport kezébe került, ne lehessen egy újabb lakópark színtere, ha már nem gyarapíthatta a törökbálinti önkormányzati vagyont. Jellemző az előző testület gyanús sietségére, Turai polgármester még a választásokat megelőző, utolsó előtti testületi ülésen áthajszolta a terület számunkra előnytelen szabályozási tervének elfogadását, nem törődve a törvényességi kételyek (maga a jegyző sem!) felvetésével. Az idő és a Közigazgatási Hivatal az ellenzőket igazolta, és a rendeletet vissza kellett vonni. Turai polgármester azóta már mihamarabbi visszatérésén munkálkodik Szent Flóriános és fideszes szövetségeseivel, de azoknak a képviselőknek a többsége, akik ebben a tisztességtelen és véleményem szerint korrupció gyanúját is sejtető döntésben partnerek voltak, ma is ott munkálkodnak a testületben.
Ítéljék meg kedves Olvasóink a 2006/9 számban Hidvégi Ferencné az Első kézből testületi beszámolójában hogyan írja le a döntés körülményeit. Ugyanebben a lapszámban Ficsór Bálint képviselő Zöld jelzés a százhektáros lakótelepnek címmel figyelmezteti a közvéleményt.
Szabályozási terv a volt honvédségi területre Az esetleges törvényességi aggályok figyelmen kívül hagyva a képviselő-testület többsége név szerinti voksokkal 13 igen, 5 nem szavazattal elfogadta a volt lőszerraktár több mint 100 hektáros területére vonatkozó szabályozási tervet. Akik elfogadhatatlannak tartották a tulajdonosok és a Pestterv Kft. elképzeléseit: Gáldi György, Ficsór Bálint, Papp Béla, Fűrész János és Sándor Péter. A leplezetlen sietséggel elfogadott helyi rendelet az igennel voksolók akarata szerint szeptember 1-vel lép hatályba. A napirend tárgyalása során Gáldi György bejelentette, hogy a közigazgatási hivatalhoz fordul, mert a terv készítői és az azt elfogadók nem vették figyelembe a területi főépítész által jelzett tényt, hogy a tervet olyan területekre is vonatkoztatták, amely európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területeket érint. Ezen túl a közútkezelő több kérdésben is kifogással élt, mert az országos közút hálózathoz történő csatlakozáshoz a hozzájárulásuk szükséges, valamint nem tisztázott a közutak és a magánutak létesítésére vonatkozó elképzelés sem. Arra a kérdésre, hogy mikor fogják helyreállítani azt az utat, amit a területre hordott építési törmelék szállításakor tönkre tettek, a tulajdonosok egyike azt válaszolta, erre a kérdésre nem kíván reagálni. A testület többsége kicsit furcsa, amnéziás állapotba került, ugyanis senki nem akart emlékezni arra a testületi döntésre, melyben kötelezték a terület tulajdonosait az út helyreállítására.