Az első félév cserepei
Eddigi képviselői tapasztalataim szerint minden választási ciklus első teljes éve meghatározza az azután következőket! De ha jobban belegondolok, lehet, hogy ezek a meghatározó jellemzők, tapasztalatok már sokszor az első félévben kialakulnak. Éppen ezért, no meg azért, mert ez is egy ilyen „nem mondhatom le senkinek, elmondom hát mindenkinek” jellegű számvetés, engedjék meg, hogy megosszam Önökkel az alábbi nagyon rövid, szubjektíven objektív (lsd. még: „fából vaskarika”) táblázatot, amely csak nagyon röviden, de remélem tartalmasan mutatja meg, hogy fűnyírás közben hogy is vet számot az ember környezetével.
Erősségek
- Van működőképes költségvetés, a teljes választási ciklusra szóló gazdasági program
- Pragmatikusan sikerült a napi gyakorlatban is kezelni végül viták után a legfontosabb gazdasági, fejlesztési kérdéseket (Égett völgy, városi pályázat)
- Hosszú ideje állóvízként pangó ügyekben elkezdődött a tények alapos feltárása, tisztázása
Gyengeségek
- A hivatal vezetési gyakorlatában érdemi változás nem tapasztalható
- Nincsenek a testületi munkát segítő alpolgármesterek és külsős bizottsági tagok, a képviselői kidolgozott, végigjárt kezdeményezések száma alacsony
- Meddő, öncélú politikai vitákra túl sok időt, energiát áldozunk
Lehetőségek
- Az NFT II. indulásával a következő 1-2 évben még érdemi külső forrás segíti a fejlesztést
- A kistérségi megoldások sok működtetési feladat ellátási hatékonyságának jelentős növelését teszik lehetővé
- A Pannon letelepedését követően saját anyagi forrásaink jelentősen bővülnek, érdemi módon lehet erre előre gondolni, tervezni
Veszélyek
- Egyszerre szeretnénk mindent megoldani, és túl sokat markolunk (lsd. 20-nál többre tervezett napirendi pont minden hónapra előre), kifelé játszunk az érdemi befelé alkotás helyett
- Belterjes válaszok születnek stratégia kérdésekre a megfelelő kitekintés és (hivatali) előkészítés híján
Tanulság: rövid nincs, de hosszabban van mit javítani, de van mire építeni is. Lassan mondom é p í t e n i, ami persze nehezebb, de sokkal értelmesebb, mint a mókuskereket pörgetni.
Sportos cserép Bajnok lett a TTC labdarúgócsapata a megyei bajnokságban. Ez dicséretes teljesítmény, a törzsszurkolók évtizedek óta vártak erre az ünnepi alkalomra, amelyről aztán június harmadik vasárnapján, méltó módon meg is emlékeztek a szokásosnál jóval több embert vonzó völgykatlanban. Mégis többektől hallottam, ez nem csupán elsősorban öröm, hanem baj, gond: hiszen anyagilag is helyt kell állni majd az NB III-ban. Ez természetesen igaz, de a sportteljesítményt a településmarketing részének tekintve nem is biztos, hogy néhány millió forint erejéig rossz befektetés, miközben persze az egyesületnek és szponzorainak is megvan a maga elengedhetetlen teendője. Ezzel együtt jómagam nem a focistáktól (és persze közösségi élményben részesülő szurkolóiktól) sajnálom ezeket a forintokat, hanem sokkal inkább azon bánkódom: terem híján nincs és hosszabb ideig nem lesz olyan más csapatsportág, ahol hasonló élményben lehetne részünk. S a kiemelkedő 2004-es athéni törökbálinti egyéni szereplés (Igaly Diána, Nemcsik Zsolt) után egyre többektől hallom: jó lenne a dicséretesen kiteljesedő tömegsport mellett legalább egy olyan (labda)játék, amelyben maradandót, első osztályút alkot ez a várossá nőtt falu. Érdemes az OB I. határán járó sakkozókkal együtt kitalálni a következő teendőket, jó néhány lépéssel előre gondolkodva.
Adós cserép
A Pénzügyi és Gazdasági Bizottságnak az elmúlt években kialakult szokása szerint minden jelentősebb adófizetési fordulónapon ránézünk a tényekre: az elmúlt évvel ill. adott évi tervadatainkkal összehasonlítva, hogyan is állnak a helyi adóbevételek. A kellően óvatos és ugyanakkor nem alulbecsült tervezésnek köszönhetően nagyon nagy meglepetések, se kellemesek, se kellemetlenek nem szoktak minket érni ritka kivételektől eltekintve. Nagyon jó, hogy az idei első félév nem tartozott a meglepetést tartogatók közé, egy működési szinten is enyhén veszteséges önkormányzat esetében ilyen luxus nem engedhető meg. Ezzel együtt elgondolkoztató, hogy jelentős új adópotenciál a településen hosszabb idő óta a gépjárműadózás kivételével nem keletkezett, ezért is stratégiai jelentőségű az Égett-völgy életre kelése, a Pannon GSM 2008-as letelepedése.
Ugyanakkor az embernek további ötletei is támadnak. Ezt erősíti, ha ellátogat az ingatlan.com honlapra és azzal szembesül, hogy a mintegy 400 eladó bálinti lakásnak/háznak több mint 10 százalékára 100 millió Ft feletti áron keresnek vásárlót és az átlagos ingatlan meghirdetési árak 50 millió Ft-ot meghaladóak. S ha még eszébe jut az is, hogy néhány éve egy újonnan beépített utca tizenegynéhány lakójának aláírásával beérkezett kérelem kapcsán kiderült: abban az utcában nem is lakik egyetlen bejelentett lakó sem, akkor magától értetődő a következtetés: azokért az átlagos lakásnagyságot meghaladó ingatlanokért (pl. 100 nm felett), ahol nincsen bejelentett lakos, minden esetben legyen szükséges a helyi adórendelet szerinti építményadó befizetése. Ennek kettős pozitív hatása lehet: egyrészt növelni tudjuk bevételeinket az építményadó terén a nem lakott, vélhetően így bérbeadással hasznosuló lakások adóztatásával, másrészt pedig a helyi potyautasokat, akik a település szolgáltatásait használják, de személyi jövedelemadójuk még mindig (korábbi) állandó lakóhelyükön landol, egyértelműen ösztönözzük a bejelentkezésre, a közfeladatok ellátáshoz személyes hozzájárulásukat legalább ilyen módon és mértékben ösztönözve. Tesszük ezt mindazért, hogy tudjuk hányan és hányadán állunk kertvárosunkban.